Fogorvosnál

 2009.10.01. 06:37

MOST is egymást követően jönnek az orvosos sztorik: előbb az oltás, most meg a fogorvos.

Igazából maga a fogorvos nem is volt rossz. Semmit nem csináltak, de volt egy óránk, amin tudtunk beszélni a lányokkal. Ki is használtam ezt az alkalmat, és megkérdeztem, miért utálnak. Húsz percen keresztül taglalták, hogy ők nem utálnak, csak olyan hűvös voltam velük az utóbbi egy hétben. Mert ők meg olyanok voltak, mint akik utálnak. Jót röhögtünk ezen. Öt nap után, végre, lekerült rólam a nagykabát.

,,Szerződést" kellett volna aláírnunk, amit én nem írtam alá. Szívesen szereplek a januári darabban, de nem szeretném aláírni a szerződést, mert valahogy hiányzik az apróbetűs rész, én meg a). Ebédes vagyok, és kettőkor zár a konyha; b). Év végén angol vizsga, és tanulni kellene; c). buszhoz vagyok kötve, és legkésőbb is el kell mennem a négyötvenessel. Szívesen szerepelek, ezek mellett is, de nem akarok szerződést szegni, még akkor sem, ha ez nem hivatalos (M. néni írta, nem volt egy anú se, pedig tudomásom szerint kettő kell, kiskorúak vagyunk, nem volt részletes, feltételekhez szabott, egy példányban volt, és ceruzával írták).

Címkék: énblog blog vélemény élet nap busz suli orvos napló tanár tanács színdarab ? kicsikacsa

süti beállítások módosítása