Máté ma közölte, hogy egészen úgy nézek ki, mint egy núbiai hercegnő, és mikor összeestem, Budai Bernadettre emlékeztettem.

A húgom szerint biztos azt akarta mondani, hogy úgy nézek ki mint egy nő.

Azt hiszem, ez bók volt, úgy is reagáltam. De ki az a Budai Bernadett? Biztos valami színész. Majd beírom Wikibe.

Hadd vágjak rögtön a közepébe.

Ébredés hajnal négykor, négy órai alvás után, harmadik napja, mert én HÜLYE, jókislányt szeretnék játszani, vagy nem tudom, miért, de a templomba készültem hajnali misére. A buszon befelé azt néztem, hogy nehogy elaludjon a sofőr, úgyhogy ott sem aludtam :D Ma este elhallgattatják a rádiót, ha úgyis fenn kell lennem éjfélig, meghallgatom. Misén a legnagyobb küzködés, hogy hogyan tartsam nyitva a szemem, és ehhez - hidd el, én már mindkettőt kipróbáltam - nagyobb akaraterő kell, mint egy fogyókúra betartásához.

Oké, vége, mehetek a suliba; tudatos ébredés következik, és leesik, hogy nem tanultam meg az angolt. Rohamtanulás és kétségbeesett magolás délután fél négyig - a rossz tanuló (én) majdnem minden órán a feleltetéstől retteg. Ha felszólítják (mint ahogyan ma is történt) gépiesen kimegy a táblához, és veszi a krétát. A tanár viccesnek szánt megjegyzésében kérdezi, hogy Te csak krétával a kezedben tudsz felelni? Krétát leteszed, fél perc múlva felvetetik Veled. Felelő görcsösen tördeli a kezét, miután a tanár azt mondja: Te mindig ilyen merev vagy? Pedig mindent tudsz! (?!) Egyezünk ki egy négyesben!

Rossz tanuló vígan leül a négyesével, és megy tovább az óra. Többi rossz tanulónál hallani lehet a szívükről lezuhant kő moraját.

Ebéd megállapíthatatlan ragacs hússal (tipp: valószínűleg lecsós tarhonya), de az afrikai éhezőket képzeljük magunk elé, akik összetennék a kezüket egy ilyen tányér ételért, és alkalmazzuk a megszokott technikát: Szem becsuk, orr befog, és lapátolunk, hogy az ízét se érezzük.

Megyünk az óráinkra, este félnégy, mire végzünk. Hazamegyek a négyóraival, még tanulok holnapra, rákeresek a neten a kiselőadásomra, éjfélkor meghallgatom a rádiót utoljára, aztán aludni megyek, eldőlök mint egy darab fa és alszok megint négy órát.

Ez a globalizáció, kéremszépen :D

U.i.: Tegnap láttam gárdistákat a mi kis városkánkban, életnagyságban!

Szerdán lemaradtam a buszról. Nem tudom, hogy volt, de lemaradtam. Hazamentem reményvesztve, megláttam a biciklit.... A probléma csak az, hogy az iskola majdnem 30km-re van tőlem

Hétfő reggel csörög a vekker. Nem igaz, hogy már öt óra! Körvonalazódnak előttem az egész hét eseményei: Ma töri TZ, kedden kémia dolgozat, szerdán írunk bioszból és fizikából, azonkívül ünnepség, csütörtökön... csütörtökre el kell készítenem az ének szorgalmit, pénteken még nem tudom, mi lesz

Már vagy két hete történt, hogy az osztályfőnököm azzal fenyegetett, felhívja a szüleimet. A legrosszabb a dologban az volt, hogy azt sem tudtam, mi volt az a nagy bűn, amit elkövettem. Aznap világvége hangulatban voltam, ami