Szerdán lemaradtam a buszról. Nem tudom, hogy volt, de lemaradtam. Hazamentem reményvesztve, megláttam a biciklit.... A probléma csak az, hogy az iskola majdnem 30km-re van tőlem

Már vagy két hete történt, hogy az osztályfőnököm azzal fenyegetett, felhívja a szüleimet. A legrosszabb a dologban az volt, hogy azt sem tudtam, mi volt az a nagy bűn, amit elkövettem. Aznap világvége hangulatban voltam, ami

MOST is egymást követően jönnek az orvosos sztorik: előbb az oltás, most meg a fogorvos.

Igazából maga a fogorvos nem is volt rossz. Semmit nem csináltak, de volt egy óránk, amin tudtunk beszélni a lányokkal. Ki is használtam ezt az alkalmat, és megkérdeztem, miért utálnak. Húsz percen keresztül taglalták, hogy ők nem utálnak, csak olyan hűvös voltam velük az utóbbi egy hétben. Mert ők meg olyanok voltak, mint akik utálnak. Jót röhögtünk ezen. Öt nap után, végre, lekerült rólam a nagykabát.

,,Szerződést" kellett volna aláírnunk, amit én nem írtam alá. Szívesen szereplek a januári darabban, de nem szeretném aláírni a szerződést, mert valahogy hiányzik az apróbetűs rész, én meg a). Ebédes vagyok, és kettőkor zár a konyha; b). Év végén angol vizsga, és tanulni kellene; c). buszhoz vagyok kötve, és legkésőbb is el kell mennem a négyötvenessel. Szívesen szerepelek, ezek mellett is, de nem akarok szerződést szegni, még akkor sem, ha ez nem hivatalos (M. néni írta, nem volt egy anú se, pedig tudomásom szerint kettő kell, kiskorúak vagyunk, nem volt részletes, feltételekhez szabott, egy példányban volt, és ceruzával írták).

Na jó, a sütök, az túlzás, mert a sütőhöz hozzá se nyúltam. Eredetileg muffinnak készült a csodás süti, de kókuszgolyó lett, mert a csokit megettem a biciklin, a boltból hazafelé.

A végére ilyen teljesen Teckó gazdaságos ízű lett, mert kiderült, hogy nincs minden hozzá ("Hmmm.... Nincs itthon rumaroma, viszont van mandula").

Bezzeg papítrálca, az volt, egy csomó, csak győzzem kirakni. Jó tanács (amire mindenki rájött már előttem): NE pazarolj a válságba 150 forintot kis papírtálcákra, amikor a papírtálcákat úgyis egy nagy műanyag tálcára rakod!

Epilóg: A papírtálcák átáztak, mert én fordítva vettem be az aszpirint, és eltejeztem a sütit. A papírtálcákat levakartuk, utána sikerült szétosztani a szomszédok között.