Jajj. Jajj.

Első óráig minden oké volt. Leszámítva, hogy pont egy éve volt az első énekóránk.

Szóval első órán Zsófika közölte, hogy rosszul van. Flóra felkíséri az orvosira, kimennek a folyosóra, Flóra két másodperc múlva jön vissza, hogy Zsófika összeesett. Imelda nénit látni kellett volna. Hát ő telljesen kész volt, tisztára, mint Sólyom, csak nézett riadtan.

Negyedik órában már irigyeltem Zsófikát. Oltásnál én voltam kész. Hát nem nagyon emlékszek rá, olyan, mint a 2009. jún. 04-is feleletem bioszból, hogy 30 perc hiányzik az életemből. Össz-vissz annyi maradt meg, hogy Andi néni volt a kísérő tanár, a tű kb. 6-7 centi lehetett, és miután belémdöfték, 2 centi látszott ki. Valószínű azért mondták, hogy ne nézzek oda. Mindegy, legalább van rajtam cipő.

Daniella bekísért oltásra, itt is szeretném neki megköszönni.

Epilóg: Az összes osztálytársamnak bedagadt és elzsibbadt tőle a karja, én pedig következő órán már nem is éreztem. Hat hónap múlva újabb oltás.

Én Nem rendelkezek előítéletekkel. Tényleg nem. De azért ez nem volt semmi. Szépen felöltöztem reggel, parfüm, pzs, minden, ami egy hülye csütörtökhöz kell. A csütörtök a legszerencsétlenebb nap a világon. Ebből a sztoriból is látszik.

Szóval felvettem a kis virágos farmertopánkámat. Farmer, ragasztott, hímzett virágok vannak rajta, és kínai. Minden szép, minden jó - második óra után leszakadt.

Ott röhögtek rajtam a lányok, én meg átkoztam a kínaiakat. A tesióra még úgy-ahogy el is ment. Tesicuccom pont nem volt nálam, és csak tornacipőben lehet bemenni. Úgyis levetette volna rólam a cipőt.

Na de utána ének. No comment. Egy énekórát túlélni bőgés nélkül, már alapjáraton is nagy mázli, nem még mezítláb. De nekem sikerült!

Nem úgy a fizikát. A Tanár úr eszeveszettül bámult, mikor a többiek besünöztek a terembe. Erre kihívott a táblához, hogy ellenőrizze a házi feladatomat. Én meg ott állok cipő nékül!!! Mozdulni sem tudtam (nem is akartam). Dia kinyögte, hogy ,,Nem tud menni" És mint a viccben. Csak jönni tud.

A kémia is necces volt. Megszerettem Ibolya nénit. Tök jó fej.

A napköziről szó se essék. Soha nem vette volna észre Ági néni, hogy nincs rajtam cipő, de ennek a két hünsznek szóni kellett.

Hazafelé szöke nő vezette a buszt! Naná, hogy ő is kiszúrta.